VII. rész
Az erkölcs érzelmi alapjai
Kedves magyar testvéreim!
Aquinói Szent Tamás az erkölcstanának elején lényegesnek látta a XIII. században azt a körülményt, hogy nemcsak értelmi és akarati tényezőkön múlik az erkölcsi élet, hanem nagy szerepe van az ember esetében az érzelmeknek is.
Ezt azért kell hangsúlyozni, mert nem szabad elfelejtenünk, hogy a XIII. században vagyunk és teljesen új jelenség ez a megközelítés, hogy az erkölcsi életben figyelembe venni az érzelmeket. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a zsidók által irányított média borzasztó nagy hangsúlyt szokott helyezni az 1968-as évre és mondják, hogy ez egy döntő változás; szexuális forradalom. Nos, azt tudom mondani, hogy 1967 és 68 között sokkal kisebb változás történt, vagy akár a 60-as évek eleje és 68 között, mint ami a XII. és XIII. század közti változás volt.
Tehát a szellemi forradalom igazából akkor zajlott le, sőt, a 2000 éves kereszténység történetében a legnagyobb szellemi forradalmi változás Aquinói Szent Tamás fellépésével történt. Ami sokkal jelentősebb volt, összehasonlíthatatlanul nagyobb változást jelentett (természetesen a dogmák nem változtak).
De a kövek — ahogy kifejezte egy teológus — a halhatatlanság türelmével várták 1200 éven át a gótikus dóm felépítőjének a megszületését. És a XIII. században az isteni gondviselés úgy hozta, hogy egy zseni — aki magát nem tartotta méltónak a tudományra, aki túlságosan szerény volt —, az nagyobb forradalmi változást hozott létre, mint bármikor — még ha ezt a negatív értelemben és bizonyos mértékig kétértelműnek mondható II. Vatikáni Zsinatot is figyelembe vesszük, akkor is mondhatjuk, hogy még a II. Vatikáni Zsinat által hozott változások is eltörpülnek ahhoz a szellemi forradalomhoz képest, ami a XIII. században végbement.
(…)
Tudós-Takács János: Summa Theologica VII.: Az erkölcs érzelmi alapjai
