A munkásmozgalom elfajulása. Bezzeg másképp fejlődtek volna a dolgok, ha az állam és társadalom kellő időben s megfelelő eszközökkel nyúltak volna a munkáskérdés égető feladatainak megoldásához. Ha akkor, amikor a gyáripar gyors fejlődésével s a liberális-kapitalista termelés roppant kiterjedésével egyidejűleg az ipari proletariátus megteremtődött és számban s elkeseredésben hirtelenül oly
…Folytatás »
Jövőnk és a liberalizmus. Jövőnk társadalmi és gazdasági rendjét semmi esetre sem volna szabad ismét a liberális elv ingatag és felforgatásra hajló talaján felépítenünk. Semmi esetre sem szabad társadalmunkat ugyanarra az útra, ugyanazokba a belső kórságokba löknünk, amelyek már egyszer a sír szélére juttatták. A liberális jelszavak fetiskultuszából alaposan ki
…Folytatás »
A liberalizmus és a szabadkőművesség. A liberális jelszó mindkét értelemben: filozófiai és gazdasági értelemben különösen egy szervezetnek: a szabadkőművességnek céltudatos működése folytán lett csaknem általános érvényűvé. Nem tartozunk azok közé, akik mindenütt és mindenben a szabadkőművesség kísértetét vélik felfedezhetni s névleg nem tartozunk azok közé, akik a szabadkőművességet a szatanizmussal
…Folytatás »
A plutokrácia túltengése. Szem előtt tartva a bankvilág uralmi helyzetét a közéletben, megértjük a nagy jogtudós, Ihering keserű panaszát: «A részvénytársaságok törvényhozóink szeme előtt fejlődtek szervezett rabló- és csalótársulatokká, amelyeknek titkos történetében több alávalóság, becstelenség és komiszság[1] rejlik, mint akárhány fegyházban, csak éppen hogy a rablók és csalók itt nem
…Folytatás »
A modern bankuralom A modern gazdasági élet liberális visszaélései közt különösen a modern bankgazdálkodás és bankuralom az, amely ellen minden komoly nemzetgazdász felemeli tiltakozó szavát s ha valahol, itt lesz szükség a jövő társadalom újjászervezésében radikális reformpolitikára. Senkinek sem jut eszébe a bankok létjogosultságát, szükségességét, gazdasági és társadalmi hivatását kétségbe
…Folytatás »
A liberális gondolat. «La liberté du fort c’est l’oppression du faible.» Lacordaire. Az újkor pirkadása óta a liberális gondolat a társadalmi fejlődés irányelve. Odakünn és nálunk. Mi a liberalizmus? Legszélesebb alapon véve: az a világnézeti és társadalmi elv, mely a keresztény hittől és szolidaritásérzettől elszakadt embert, az egyént teszi meg
…Folytatás »
ELŐSZÓ Az ország elveszett s az ország újra — élni akar. Rengeteg akadály és ellenség az egyik oldalon, rengeteg jószándék és elszántság a másikon. De ahol a jószándék és az elszántság van, ugyanott — ez az érzésem — rengeteg a tájékozatlanság is és roppantul ritka a leszállás a problémák mélyéig.
…Folytatás »
