Tudós-Takács János: Baloldali kereszténység? Fából vaskarika!
Egyik plébános ismerősöm mesélte, figyelmeztették: templomában ne árulja a Nemzeti Újságot, mivel — úgymond — „ezzel sérti a baloldali keresztények érzékenységét.” Baloldali kereszténység? Ha a „baloldali” szót abban az értelemben vesszük, ahogy azt a marxisták negyven éven át belénk sulykolták, azaz „baloldalin” egyszerűen „haladó szelleműt” értünk, akkor első pillantásra úgy tűnik: lehet baloldali kereszténységről beszélni. Ebben az értelemben a baloldali keresztény annyit jelentene, mint olyan keresztény, aki a haladásnak elkötelezett. Ha azonban alaposabban végiggondoljuk, voltaképpen mit is jelent az a sokat emlegetett szó, a haladás, akkor a kérdés sokkal bonyolultabbá válik. Filozófiai értelemben a haladás a cél egyre nagyobb mértékben való megközelítését jelenti. Így a cél felé igyekvő futó és gyilkossági szándékát kivitelező bűnöző egyaránt „halad”, hisz ez is, az is egyre jobban megközelíti a saját célját. Világos tehát, hogy a „haladás” önmagában véve sem nem jó, sem nem rossz; jóvá vagy rosszá a célja teszi. Nem elég azt nézni, hogy valaki, vagy valami halad, hanem az a lényeg, hogy mi felé halad, milyen cél megvalósításán fáradozik. Ha egy politikai irányzat az új ígéretével lép fel, ha bemocskol és besároz mindent, ami a múlt hagyománya, és soha nem hallott „világboldogító” eszmékkel lép az emberiség, illetve egy nép elé, mint tette
…Folytatás »
